Kristóf János 1936–ban Észak–Magyarországban, Füzéren született. Már gyerekként pap szeretett volna lenni, de az akkori kommunista Magyarországban ez nem volt lehetséges, és így aztán vasipari szakmunkás iskolát végzett.
Az 1956-os forradalomkor elhagyja hazáját. Ettől kezdve Ausztria válik élete központjává, itt érettségizik és itt kezd el teológiát tanulni.
1964.februar 23.-án pappá szentelik, majd papként működik Bécsben, Bécstől keletre és a Weinviertelben.
22 évesen ismeri meg Kristóf János a Schönstatti közösséget, ez a találkozás megváltoztatja életét. Itt szellemileg otthonra lel és megtalálja életfeladatát.
Ettől kezdve élete célja: Schönstattot minden gazdagságával megismertetni másokkal, különösen a Duna-menti népekkel. Emberi erősségeit - a nagy szívét, ötletgazdagságát, spontanaitását, sportosságát, barátkozó természetét, kiegyensúlyozottságát, gondtalan, szabad magatartását – szüntelen, apró munkába fekteti, hogy ezt a célt elérje.
Bárhol megfordul, hamar megkedvelik az emberek és ő elvezeti azokat, akik megbíznak benne ahhoz a forráshoz, amiből ő táplálkozik: a Szűzanyával való szeretetszövetségből merített élethez. Élő példája bátorságot adott és plébániáin növekszik az emberekben az életöröm Istennel és a Szűzanyával.
Kristóf atyának szívbeli kívánsága, hogy Kahlenbergen, Bécs mellett egy Schönstatt-szentélyt építsenek, egy kegyszentélyt, ahonnan a Szűzanya csodákat tehet. Készen áll mindent megtenni ennek érdekében. – A Szűzanya elfogadja felajánlását.
1980-ban meghal Kristóf atya egy autóbalesetben. Halála után megoldódnak a problémák a birtok vásárlásával kapcsolatban. Kahlenbergen és 1982.október 31.-én felszentelik a kápolnát.